NPR - Július 11

    "Kiálltam minden puccs ellen"

    2017.07.11. 

     

    Robert Siegel (NPR)

    Tavaly július 15-én egy puccskísérlet során a török hadsereg egy része állami épületeket bombázott, utakat és hidakat torlaszolt el, és megpróbálta megbuktatni Recep Tayyip Erdogan elnököt. A puccskísérletet másnapra elfojtották – de utóhatásait Törökország máig érzi.

    A kormány tisztogatásba kezdett, tízezreket tartóztattak le, több mint 100.000 embert, köztük közalkalmazottakat, egyetemi professzorokat és katonákat, bocsátottak el állásukból.

    De Erdogan haragjának első számú célpontja Fethullah Gülen, egy a 70-es évei végén járó muszlim vallástudós, aki száműzetésben él az Egyesült Államokban. Erdogan Gülent vádolja az elbukott puccskísérlet kitervelésével. A kormány Gülen mozgalmát terrorista szervezetnek nyilvánította.

    Gülen, akinek állítólag több millió támogatója van Törökországban, kitartóan tagadott minden felelősséget a puccsért – de Törökország követeli kiadatását az Egyesült Államokból, ahol az 1990-es évek vége óta él.

    „A mai napig kiálltam minden puccs ellen”, mondta Gülen az NPR munkatársának, Robert Siegelnek, aki hétfőn elutazott a klerikus otthonába, a pennsylvaniai Saylorsburgbe, ami a Pocono-hegységben található. „Függetlenül a katonaság iránti tiszteletemtől mindig elleneztem a beavatkozást. ...Ha valaki a katonák közül felhív, és elmondja a terveiket, azt mondtam volna: ’gyilkosságot követtek el.’ "

    Gülen, aki ritkán nyilatkozik a sajtónak, aggodalmát fejezte ki Törökország jövője iránt, de lát „némi reményt”, mondta.

    „Ha azt kérdezik, mi az utolsó kívánságom” tette hozzá, „azt mondanám, azt a személyt, aki ezt az egész szenvedést okozta, és aki ártatlanok ezreit nyomta el, szeretném arcon köpni.”

    Amikor megkérdezték, Erdoganra utal-e, úgy válaszolt: „Nem lehet más. Ő az elnyomó.”

    Az NPR arra kérte a török nagykövetséget, hogy kommentálja ezt, de ők elutasították, hogy írásos választ adjanak Gülen megjegyzéseire.

     

    Fethullah Gülen egy szobában ül a pennsylvaniabeli saylorsburgi otthonában. Az 1990-es évek vége óta él száműzetésben az Egyesült Államokban. Recep Tayyip Erdogan török elnök Gülent vádolja a tavalyi kudarcba fulladt puccsért, és a kiadatását szeretné elérni. Bryan Thomas (NPR)

     

    Az interjú összefoglalása

    Erdogan azon állításáról, hogy ő rendezte a tavalyi kudarcba fulladt puccskísérletet

    A mai napig kiálltam minden puccs ellen. Szenvedtem az 1960. május 27-én lezajlott katonai beavatkozás idején, majd 1971. március 12-én is, és 1980. szeptember 12-én szintén, és én voltam a célpont 1997. február 28-án. Függetlenül a katonaság iránti tiszteletemtől mindig elleneztem a beavatkozást. Nem ismerem azokat, akik a július 15-i puccsot kitervelték. Lehet, hogy ők ismernek engem, lehet, hogy ott voltak néhány előadásomon – fogalmam sincs. Több ezer ember jött el a menedékembe, hogy meglátogasson, köztük 50 parlamenti képviselő, a korábbi elnök Abdullah Gül, a korábbi külügyminiszter Ahmet Davutoglu. ... Ezért sok ember ismerhet engem, de én nem ismerem őket. ...

    Egy másik dolog, hogy itt élek, több ezer mérföldre Törökországtól. Néhány katona elhatározott egy puccsot, és ha annak ellenére, hogy egy halom kérdés és gyanú merül fel a kormánnyal szemben azzal kapcsolatban, mi is történt azon az éjszakán, ilyen állításoknak még hitelt adnak, ez engem rendkívül megdöbbent. Ha valaki a katonák közül felhív, és elmondja a terveiket, azt mondtam volna: „gyilkosságot követtek el.”

     

    Törökország kiadatási kérelméről

    Úgy vélem, az Egyesült Államok tudatában van annak, hogy a demokráciáról és a jog uralmáról híres, és ha ezt a hírét hajlandó kockáztatni azzal, hogy Törökország állításai és kívánsága alapján kiad engem, nem mondanék nemet. Önként mennék.

    Az utolsó éveimet élem, nem számít, hogy úgy döntenek, megölnek, vagy megmérgeznek, vagy visszaállítják a halálbüntetést, hogy felakasszanak. Amikor fiatal imám voltam, jelen voltam két ember kivégzésén, és megkérdeztem, mi az utolsó kívánságuk. Ha azt kérdezik, mi az utolsó kívánságom, azt mondanám, azt a személyt, aki ezt az egész szenvedést okozta, és aki ártatlanok ezreit nyomta el, szeretném arcon köpni.

     

    Arról az állításról, hogy szervezete titkos

    Az a benyomás, hogy én ellenőrzöm ezt az egészet..., hogy megmondom az embereknek, hogy csináljanak valamit, mire ők megcsinálják... ilyesmi nem létezik. Ahogy egy törvényhozónak mondtam, ha a titkolózás bármilyen gyanúja felmerül, alapos vizsgálatot kell folytatniuk, és fel kell tárniuk. Nekem nem világos, mi az, ami annyira titkos lenne, de küldjék a rendfenntartókat és a hírszerzőket, leplezzék le. Én határozottan támogatom.

     

    Arról, hogy szervezete központja miért a Pocono-hegységben, a vidéki Pennsylvaniában van

    Mielőtt ideköltöztem, mindig Törökországban éltem, és sokszor kerültem nehéz helyzetbe, számos katonai puccsnak voltam célpontja az idők során. ... Igazából soha nem akartam elhagyni Törökországot, de volt egy szívproblémám, és a Mayo Klinika egyik szívspecialistája ragaszkodott hozzá, hogy jöjjek ide, és itt kapjak kezelést. Így ideutaztam, és mialatt kórházban voltam, egy ügyész Törökországban eljárást indított ellenem, ezért azt a tanácsot kaptam, maradjak itt, míg a dolgok megnyugszanak, de erre soha nem került sor.

    Nem akarok fellengzősen hatni Amerikával kapcsolatban, hogy egy amerikai médiumnak nyilatkozom, vagy azért, amit mondani akarok, de én mindig csodáltam az Egyesült Államokat a demokráciáért, és a világban betöltött vezető szerepéért. Itt szabad voltam, és ezért döntöttem úgy, hogy itt maradok. És néhány évvel később megkaptam az állandó tartózkodási engedélyt, és ebben a státuszban még itt vagyok, és azt hiszem, ez bölcs döntés volt.

    Nemigen merészkedem ki ebből a menedékből, legfeljebb amikor a kórházba megyek vagy onnan jövök, mert jobban szeretem a nyugalmat.

     

    Arról, hogyan látja mozgalma jövőjét

    [Erdogan] azt hiszi, ha engem eltávolít, mindenki szétszóródik a mozgalomból. ... Erdogan azt hiszi, ha megszabadul tőlem, azt hiszi, ha velem végez, az a mozgalmam végét is jelenti. Nem is tévedhetne ennél nagyobbat. Halandók vagyunk, mind meghalunk egy nap. De ez egy szereteten, a humanizmus iránti elkötelezettségen és Isten akaratán alapuló mozgalom, az eszükre és szabad akaratukra támaszkodó emberek folytatni fogják nagy munkájukat.

     

    Törökország jövőjébe vetett reményeiről

    Nem vagyok se szociológus, se pszichológus, nem nem is kell annak lenni ahhoz, hogy lássuk, Törökország problémák örvényében szenved, elszigetelve a világtól. A diplomáciát profitra és haszonra cserélték. ...

    Ezt az egész világ tanúsíthatja. Ebből a szempontból nem igazán látok fényes jövőt Törökország számára Ez fáj, de egy kicsit reménykedem, imádkozom, hogy jóra forduljon. Áldott ország, a NATO tagja és az EU tagjelöltje is volt. Ezt akartuk – hogy lássuk a demokrácia fejlődését, hogy lássuk a különböző gondolkodásmódok tiszteletét. ...

    Törökország sokszínű ország ... Úgy gondolom, egy ilyen társadalomra épülő ország számára a demokrácia az ideális rendszer. A véleményem azon a meggyőződésen alapul, hogy mindenkinek kényelmesem meg kell tudnia élni azt, amiben hisz, és ez csak valódi demokratikus körülmények között lehetséges. Rendíthetetlen vagyok ebben a véleményemben, és erősen hiszek abban, amit mondok.

    Ráadásul másoknak már korábban elmondtam, a török alkotmányhoz az amerikai alkotmányt kellene mintául venni. Amerika egy több mint hárommilliós nem homogén társadalom, amelyet egy ilyen alkotmány hatálya alatt kormányoznak. Ez nagyon hasznos lenne Törökország számára.

    © 2017 fethullahgulen.hu