CNN International - Július 31

    Gülen: Ez az egész inkább tűnik egy hollywoodi mozifilmnek, mint egy katonai puccsnak

    CNN  - 2016.07.31

     

    CNN International riporterének Gülennel készített interjújában, a Törökországi puccskísérlet megszervezésével vádolt, manapság visszavonultan élő muszlim hittudós szerint valakik megrendeztek egy színpadi jelenetet, majd a fanatikusok belerángatták a többieket” –, mondta. „Ez az egész inkább tűnik egy hollywoodi mozifilmnek, mint egy katonai puccsnak. Ez olyan, mintha előre megírták volna. Ez abból is látható, ahogyan a részleteket kidolgozták még a megvalósítás előtt.”

    Illetve elképzelhető, hogy a támogatói között lehettek olyanok, akik részt vettek a hatalomátvételi kísérletben, de továbbra is tagadja, hogy neki közvetlen köze lett volna az eseményekhez.

    Fareed Zakariának, a CNN riporterének Gülennel készített interjújában a hitszónok elmondta, hogy lehettek vele „szimpatizálók” a puccskísérlet végrehajtói között.

    Recep Tayyip Erdogan elnök az elbukott puccskísérlet kitervelésével egyenesen Gülent vádolja. A puccsal célkeresztbe vett elnök fő riválisa Gülen, aki a népszerű Hizmet-mozgalom vezetője. A török kormány azonban leginkább Fethullah Gülen Terrorszervezet (FETÖ) névvel illeti a csoportosulást. A 77 éves vezető 1999-ben hagyta el Törökországot és azóta az amerikai egyesült államokbeli Pennsylvania államban él Saylorsburgben.

    A CNN-nek adott interjújában Gülen egy nemzetközi nyomozóbizottság felállítására tett javaslatot, amelynek feladata lenne kivizsgálni a török kormány vádjait Gülen érintettségét illetően. „Ha bármit is mondtam személyesen vagy akár egy telefonbeszélgetés során, ha csak egytizede a vádaknak is igaz… akkor fejet hajtok és elismerem: az igazat mondják. Vigyenek el. Akasszanak fel” –, mondta.

    A július 15-ei lázadás kétszázhetven ember életét követelte, akik közül huszonnégyet vádoltak a puccskísérletben való részvétellel. Az eseményeket követően letartóztatási hullám és tisztogatás indult azok ellen, akik feltételezhetően részt vettek a lázadásban. Erdogan egy korábbi CNN-interjúban megerősítette, hogy bosszút esküdött azok ellen, akik „árulást követtek el.”

    Gülen ugyanakkor folyamatosan tagad minden olyan vádat, amely szerint ő irányította azokat, akik az Erdogan-rezsim megdöntésére törtek. „Valakik megrendeztek egy színpadi jelenetet, majd a fanatikusok belerángatták a többieket” –, mondta. „Ez az egész inkább tűnik egy hollywoodi mozifilmnek, mint egy katonai puccsnak. Ez olyan, mintha előre megírták volna. Ez abból is látható, ahogyan a részleteket kidolgozták még a megvalósítás előtt.”

    Egy korábbi nyilatkozatában Gülen már megpendítette, hogy ez egy előre eltervezett akció lehetett. Amikor azonban a CNN riportere, Fareed Zakaria rákérdezett, hogy Erdoganra gondolt-e mint kitervelőre, Gülen csak annyit mondott, hogy „egy ilyen állítás rágalom lenne.” „Inkább Isten akaratának vetném alá magam, mielőtt ilyen vádakat tennék, hiszen egyedül Istennek tartozom elszámolással.”

    Gülent támogatói mérsékelt muszlim imámként ismerik, aki a vallásközi párbeszéd legfőbb támogatója. Rövid filmek mutatják be, amint az 1990-es években II. János Pál pápa fogadta őt a Vatikánban és Törökországban is gyakran találkozott zsidó rabbikkal és keresztény papokkal.

    A gülenisták az imám leghűségesebb követői Törökországban. Ők alkotják a Hizmet-mozgalom tagságát. A mozgalom számtalan civil szervezetet támogat, köztük olyan szekuláris koedukált iskolákat, ingyenes oktatási központokat, kórházakat és segélyszervezeteket, amelyek a társadalmi problémák felszámolását célozzák Törökországban. Gülennek és mozgalmának köszönhetően iskolák és egyetemek nemzetközi hálózata jött létre a világ több mint száz országában.

    A gülenista iskolabirodalom körébe tartozik az Egyesült Államok legnagyobb iskolahálózata a texasi Harmony Public Schools.

    Törökországban a Gülen-követők a tulajdonosai számos televízióadónak, a legnagyobb példányszámban kiadott napilapnak, aranybányáknak és legalább egy pénzintézetnek is.

    „Mindig is elítéltem a puccsokat” – mondta. „Legszívesebben elátkoznám azokat, akik puccsal törnek a demokrácia, szabadság és a köztársaság értékei ellen.

    Törökország azonban hivatalosan is kérte Gülen kiadatását. Egy kétoldalú egyezmény értelmében azonban Washington csak abban az esetben adhat ki egy személyt, amennyiben az általa elkövetett cselekmény a megállapodásban felsoroltak közé tartozik. Erdogan árulással vádolja Gülent – ez azonban nem szerepel az egyezményben a kiadatással szankcionálható tételek között.

    Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes szerint maga a puccskísérlet volt a legnagyobb bizonyíték Gülen ellen, és ígéretet tett rá, hogy Törökország több ezer bizonyítékot fog az Egyesült Államoknak szolgáltatni Gülen érintettségét alátámasztandó.

    Gülen szerint visszatérése Törökországba csak tovább bonyolítaná a helyzetet. „Mindent meg fognak majd tenni, de ha mégis sikerül csak a tizedét is bebizonyítaniuk annak, amivel vádolnak, és erőszakkal visszavisznek, akkor nem fogok tudni ehhez hozzátenni semmit” – mondta a kormányzati törekvések kapcsán. „Csak az számít, hogy mindezt a jog eszközeivel sikerül-e megtenniük, de én úgy hiszem, hogy Isten akarata ezzel ellentétes.”

    Erdogan és Gülen korábban szövetségesek voltak, kapcsolatuk azonban ellenségessé vált.

    Gülen az Erdogannak szóló üzengetés helyett azonban csak ennyit közölt: „csak imádkozni tudok azért, hogy az általa elkövetett bűnöktől mentesen járuljon Isten színe elé.” A CNN lehetőséget biztosított Erdogan hivatalának az interjúban állítottakra reagálni, azonban ez eddig nem történt meg.

     

     

    Forrás: CNN International

    © 2017 fethullahgulen.hu