WSJ - Augusztus 27

    A muszlimoknak küzdeniük kell a radikálisok rákfenéje ellen

    2015.08.27

     

    A magát Iszlám Államnak nevező csoport közel-keleti vérontásával egy időben a muszlimoknak szembesülniük kell az őket és más terrorista csoportokat meghatározó totalitariánus ideológiák jelentette kihívással. Minden az iszlám nevében véghezvitt terrorista cselekedet ugyanis hatással van minden muszlimra oly módon, hogy egyrészt elidegeníti őket polgártársaiktól, másrészt pedig a hitükről kialakított képet kedvezőtlenül befolyásolja.

    Nem igazságos, ha az iszlámot hibáztatjuk azokért a tettekért, melyeket erőszakos és radikális emberek követtek el. Viszont ha a terroristák muszlim köpeny mögé rejtőznek, akkor – még ha névleg is – de magukon hordozzák a muszlim identitást. Így e vallás híveinek minden lehetséges módon meg kell akadályoznia e rákos sejt elburjánzását a közösségben. Ha ez nem sikerül, akkor részben felelősek leszünk hitünk megítélésén esett csorbáért.

    Először is, el kell ítélnünk az erőszakot és nem szabad áldozati szerepet felvennünk. Az, hogy nyomást gyakorolnak ránk, nem lehet mentség: el kell ítélni a terrorizmust. Az, hogy a terroristák főbenjáró bűnöket követnek el az iszlám nevében, nem csupán saját álláspontom, hanem egyértelmű következménye annak, ha az ember az iszlám elsődleges forrásait, a Koránt és Mohamed próféta életéről szóló beszámolókat olvassa. Ezen források alapelvei – melyek az évszázadok folyamán a Próféta mondásait és tetteit tanulmányozó tudósok egymásra támaszkodó munkáinak eredményeképpen alakultak ki – eloszlatnak minden olyan nézetet, miszerint a terroristák tevékenysége vallásilag legitim.

    Másodszor, fontos, hogy elősegítsük az iszlám mindenre kiterjedő megközelítését és megértését, minthogy az iszlám rugalmasságával olykor a különféle hátterű hívek visszaélnek. Mindazonáltal az iszlám magja nem lehet értelmezés kérdése. Ilyen etikai elv az is például, hogy egyetlen ártatlan élet elvétele az egész emberiség elleni bűnnel ér fel (Korán, 5:32). Még ha védekező háborúról is van szó, a nem harcoló egységek, különösen pedig nők, gyerekek, papok, imámok elleni fellépés tilos a Próféta tanítása alapján.

    Ezeket az értékeket kell hangsúlyozni azáltal, hogy szolidaritást mutatunk olyan emberekkel, akik világszerte a békét keresik. Tekintve az emberi pszichológia és a média természetét, nyilvánvaló, hogy a többségi vélemény nem képes az újságok címlapjára kerülni a szélsőséges felhangokkal szemben. De ahelyett, hogy a médiát hibáztatnák, új módot kell találni arra, hogy szavunkat bizonyosan meghallhassák.

    Harmadszor, a muszlimoknak a nyilvánosság előtt kell előmozdítani az emberi jogok – méltóság, élet, szabadság – ügyét. Ezek az iszlám legalapvetőbb értékei, s egyéni, politikai vagy vallási rosszakarat sem jogosíthat fel arra, hogy kiforgassák őket. Hitünk lényegének megélése azt jelenti, hogy tiszteljük a különbözőségeket – legyenek azok kulturális, társadalmi, vallási vagy politikai szinten. Isten úgy magyarázza a különbözőségeket, hogy azok az egymástól való tanulás révén gazdagítják az egyént (Korán, 49:13). Minden egyes ember tisztelete azt jelenti, hogy Isten teremtményeit tiszteljük, s általa magát az Istent (Korán, 17:70).

    Negyedszer, egy muszlimnak segítenie kell közössége minden tagjának, hogy megfelelő oktatási lehetőségekhez jusson, s így a természettudományok, a bölcsészet és művészet része lehessen egy mindenkit magában foglaló közös, tiszteleten alapuló kultúrának. A muszlim világ kormányainak olyan iskolai tananyagot kell kialakítaniuk, melyek a demokratikus értékeket terjesztik. A civil társadalomnak a tisztelet és elfogadás értékeinek elterjesztésében van nagy szerepe. Ez az oka annak, hogy a Hizmet-mozgalom résztvevői több mint 1000 iskolát, képzési központot és kultúrák közti párbeszédet elősegítő intézetet állítottak fel több mint 150 országban.

    Ötödször, az, hogy vallási képzést biztosítunk a muszlimok számára, különösen fontos, mert általa egy olyan eszköztől fosztjuk meg a szélsőségeseket, mely egyébként torz ideológiáik terjesztőjeként szolgálna. Amikor a vallásszabadság nem lehetséges, mint ahogyan évtizedekig így volt az iszlám világban is, a hit a háttérmozgalmak révén él tovább, gyakran kiszolgáltatva azonban képzetlen és radikális embereknek.

    Végső soron pedig az is halasztást nem tűrő dolog, hogy a muszlim nőknek és férfiaknak jogegyenlőséget kell biztosítani. A nőknek meg kell adni a lehetőséget, hogy megszabadulhassanak a társadalmi nyomástól, mely megtagadja tőlük az egyenlő jogokat. A muszlimok számára e tekintetben jó példaként szolgálhat Ájsa, Mohamed próféta felesége, aki művelt tudós, tanár és kiemelkedő közösségi vezető volt.

    A terrorizmus egy sokrétű probléma, s így a megoldásnak is érintenie kell a politikai, gazdasági, társadalmi és vallási aspektust is. Az olyan megközelítések, melyek a kérdést csupán vallásivá degradálják, rossz szolgálatot tesznek a társadalom és a világ egésze számára. A nemzetközösségnek fel kell ismernie, hogy a muszlimok az elsődleges áldozatai a terrorizmusnak – szó szerint és szimbolikusan is – és aztán segíteniük kell a terrorizmus jelenségének elszigetelésében és az utánpótlás kinevelésének megakadályozásában. Emiatt kell a kormányoknak tartózkodniuk az olyan kijelentésektől és lépésektől, melyek a muszlimok elidegenítését eredményezik.

    Az erőszakos szélsőségeseknek nincsen vallásuk, s olyan emberek, akik a vallási szövegek félreértelmezéséből indulnak ki, mindig is lesznek. Mint ahogyan a keresztényeket nem lehet megítélni a Koránégetések vagy a Ku Klux-klán tettei alapján, vagy a buddhistákat a Rohingya muszlimok elleni atrocitások kapcsán, ugyanúgy a muszlimok többsége sem támogatja az erőszakot.

    A muszlimok történelmileg jelentősen hozzájárultak a virágzó emberi civilizációhoz. Legnagyobb hatása ennek akkor volt, amikor a vallás a kölcsönös tisztelet, a szabadság és igazság értékei között virágzott. Bár meglehetősen nehéz lesz az iszlám bemocskolt képét megtisztítani, a muszlimok mégis a béke és nyugalom lámpásai lehetnek saját társadalmaikban.

     

    Forrás: Wall Street Journal

     

    Dátum: 27 Augusztus 2015

    © 2017 fethullahgulen.hu