New York Times - Február 3 (Turkeys Eroding Democracy)

    Fethullah Gulen: Törökország pusztuló demokráciája

    SAYLORSBURG, Pa. — 2015.02.03

     

    Nagyon kétségbeejtő látni, mi történt Törökországgal az utóbbi néhány évben. Nem sokkal ezelőtt a muszlim többségű államok irigyelték: az Európai Unió tagjelöltje, úton afelé, hogy olyan demokráciaként működjön, amely tiszteletben tartja az egyetemes emberi jogokat, a nemek egyenlőségét, a törvény uralmát, valamint kurd és nem muszlim állampolgárai jogait. Most úgy tűnik, ez a történelmi lehetőség elveszett azzal, hogy Törökország A.K.P. néven ismert kormányzó pártja visszafordítja a fejlődést, rátelepszik a civil társadalomra, a médiára, az igazságszolgáltatásra és a vállalkozás szabadságára.

    Törökország jelenlegi vezetői választási győzelmükre hivatkozva abszolút felhatalmazásra tartanak igényt. Ám a győzelem nem jogosít fel az Alkotmány semmibe vételére vagy az ellenvélemények elhallgattatására, különösen, ha a győzelem a haveri kapitalizmusra és a média alávetésére épül. Az A.K.P. vezetői most minden velük kapcsolatos demokratikus kritikát az állam elleni támadásként állítanak be. Azzal, hogy minden kritikus hangot ellenségnek - sőt árulónak - tartanak, az országot a totalitarianizmus felé vezetik.

    A korlátozások legfrissebb áldozatai a független médiavállalatok dolgozói, vezetői és szerkesztői, akiket őrizetbe vettek, és most a törvények és a bírósági rendszer módosításainak köszönhetően perrel néznek szembe. Az egyik legnépszerűbb TV-csatorna igazgatóját decemberben tartóztatták le, és még mindig rács mögött van. A korrupciós vádakat vizsgáló köztisztviselőket szintén eltakarították és bebörtönözték pusztán azért, mert végezték a dolgukat. A független bíróság, a működő civil társadalom és média részei a kormány visszaéléseivel szembeni fékeknek és ellensúlyoknak. Az ilyen zaklatás azt az üzenetet közvetíti, hogy aki a kormány tevékenységének útjában áll, az rágalmakra, szankciókra vagy akár koholt vádakra számíthat.

    Törökország nemcsak a Nyugattól idegenedik el, hanem a Közel-Keleten is hitelét veszti. Törökországnak az a képessége, hogy pozitív befolyást gyakoroljon a régióban, nemcsak a gazdaságán múlik, hanem saját demokráciájának egészségén is.

    A működő demokrácia alapelvei - a jog uralma, az egyéni szabadságok tisztelete - megegyeznek az Isten által nekünk adott legalapvetőbb iszlám értékekkel. Egyetlen politikai vagy vallási vezetőnek sincs joga megfosztani minket tőlük. Elszomorító látni, hogy vallástudósok teológiai igazolást nyújtanak a kormányzó párt elnyomásához és korrupciójához, vagy csak hallgatnak. Azok, akik a vallási előírások nyelvét és jelképeit használják, de közben megsértik vallásuk alapelveit, nem érdemlik meg a vallástudósok lojalitását.

    Az elnyomás ellen felszólalni demokratikus jog, állampolgári kötelesség, a hívők számára pedig vallási kötelesség is. A Korán világossá teszi, hogy az emberek nem maradhatnak csendben, ha igazságtalanságot tapasztalnak: "Ó, kik hisznek! Legyetek megtartói az igazságnak, hitvallói Allahnak, akármennyire is magatok, szüleitek, rokonaitok ellen való.”

    Az utóbbi 50 évben szerencsém volt részt venni egy civil társadalmi mozgalomban, amelyet időnként a Hizmet névvel illetnek, és amelynek résztvevői és támogatói közé több millió török állampolgár is tartozik. Ezek a polgárok elkötelezték magukat a vallásközi párbeszéd, a közösség szolgálata, a segítségnyújtás és az életet megváltoztató tanulás elérhetővé tétele mellett. Több mint 1 000 modern világi iskolát, oktatási központot, főiskolát és segélyszervezetet létesítettek több mint 150 országban. Ezek tanárok, újságírók, üzletemberek és egyszerű állampolgárok.

    A kormánypárt ismételt retorikája arról, hogy fel kell lépni a Hizmet résztvevői ellen, nem más, mint ürügy arra, hogy igazolják saját tekintélyelvűségüket. A Hizmet résztvevői soha nem alkottak politikai pártot, és nincsenek is politikai ambícióik. A Mozgalomban való részvételüket belső jutalom hajtja, nem külső.

    50 éve prédikálom és tanítom a béke, a kölcsönös tisztelet és az emberbarátság értékeit. Érveltem az oktatás, a közszolgálat és a vallásközi párbeszéd mellett. Mindig abban hittem, hogy a boldogságot mások boldogságában, Isten akaratának keresését az Ő embereit segítve találhatjuk meg. Bármilyen befolyást tulajdonítanak is nekem, azt mindig arra használtam, hogy olyan oktatási és társadalmi projekteket támogassak, amelyek segítenek erényes egyéneket nevelni. Nem érdekel a politikai hatalom.

    A Hizmet sok résztvevője, engem is beleértve, valaha támogatta a kormányzó párt programját, ezen belül a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval 2005-ben. Akkori támogatásunk elvi alapú volt, ahogy mai kritikánk is. Jogunk és kötelességünk felemelni szavunkat a kormány politikájával kapcsolatban, hiszen az erős befolyást gyakorol a társadalomra. Sajnos a korrupció és a tekintélyelvűség elleni demokratikus fellépésünk nyomán boszorkányüldözés áldozatai lettünk; mind a Hizmet mozgalom, mind én célpontjává váltunk a gyűlöletbeszédnek, a média mocskolódó kampányának és különböző jogi zaklatásoknak.

    Mint a török társadalom minden rétege, a Hizmet támogatói is jelen vannak a kormányzati szervekben és a magánszektorban. Ezeket az állampolgárokat nem lehet megfosztani alkotmányos jogaiktól és diszkriminációnak kitenni azért, mert osztják a Hizmet ideáljait, amíg betartják az ország törvényeit, intézményeik szabályait és az alapvető erkölcsi elveket. A társadalom valamelyik szegmensének megkülönböztetése és fenyegetésként való beállítása az intolerancia jele.

    Nem mi vagyunk az A.K.P elnyomásának egyedüli áldozatai. A békésen tiltakozó környezetvédők, a kurdok, az aleviták, a nem muszlim állampolgárok és néhány a kormánypárthoz nem igazodó szunnita muszlim csoportosulás szintén megszenvedi. Fékek és ellensúlyok nélkül egyetlen egyén vagy csoport sincs biztonságban a kormányzó párt haragjától. Vallási hovatartozástól függetlenül a polgárok képesek egyesülni az egyetemes emberi jogok és szabadságok alapján, és demokratikusan szembeszállni azzal, aki megsérti ezeket.

    Törökország most elérte azt a pontot, ahol a demokrácia és az emberi jogok szinte teljesen háttérbe szorultak. Remélem és imádkozom érte, hogy a hatalmon lévők térjenek le hatalmaskodó útjukról. A múltban a török nép elutasította azokat a választott vezetőket, akik letértek a demokrácia útjáról. Remélem, ismét élni fognak törvényes és demokratikus jogaikkal, hogy visszaszerezzék országuk jövőjét.

    © 2017 fethullahgulen.hu