Riport - December 13 - Süddeutsche Zeitung (Germany)

    Gülen interjú a Süddeutsche Zeitung német újságban

    A német Süddeutsche Zeitung újság 2014. december 13.-ai interjúja.

    Riporterek: Tim Neshitov és Christiane Schlötzer 


    Egy egy-emberes állam felé

     

    Kérdés: A török kormány a kiadatását követeli Barack Obamatól. Még mindig biztonságban érzi magát az Egyesült Államokban?

    Amerika egy demokratikus ország, ahol senkit sem lehet elítélni önkényesen, megfelelő bírósági eljárás nélkül. A török elnök kiadatási követelésének nincs jogszerű alapja, azonban a nemzetközi jogot sikerült megsértenie, s Törökország hírnevét megaláznia.

    Kérdés: Egykor Recep Tayyip Erdogan konzervatív-iszlám pártját támogatta. Mi történt azóta?

    Az a párt a demokrácia, az emberi jogok, az Európai Uniós tagság, a gazdasági fejlődés jegyében született, a korrupció megállításának szellemében. Az első években az ígéreteknek megfelelően tettek lépéseket és ennek megfelelően a Hizmet mozgalom tagjai támogatták őket. 2011-ben azonban az AKP- kormány a demokráciával ellentétes módon kezdett el kormányozni.

    Például a média politikai nyomás alá helyezése, a stázihoz hasonló módszerek, a jogi döntések semmibevétele. Ezek mind azt bizonyítják, hogy mennyire messze kerültünk a demokráciától. Engem az állam ellenségének állítottak be, annak érdekében, hogy a korrupciós ügyeiket eltussolják. Van egy mondás, ami nagyon illik a helyzethez: “a hazug gyertyája csak napnyugtáig ég”.

    Kérdés: Erdogannal együtt visszaszorították a török politikusokat a hadsereg segítségével. Mindez feledésbe merült?

    Törökország négy katonai puccsot élt meg a múltban. Kormányok buktak el, emberek tízezreit hallgatták ki és tartóztatták le, s többüket meg is kínozták. Törökországban olyan szörnyű dolgok történtek, amelyek az Európai Unióban elképzelhetetlenek. A 2010-es népszavazáson a török állampolgárok 58%-a jog megváltoztatására szavazott. Ez az alkotmányos változás eredményezte olyan tisztviselők megjelenését, akik katonai puccsot kíséreltek meg. Életemben először javasoltam nyilvános szavazást, azaz népszavazást. Azt mondtam, hogy “még a halottaknak is fel kell támadnia és szavazni”. Miután az országot megszabadították a katonai elnyomástól, az AKP párt összekapcsolta az állami szerveket a végrehajtó hatalommal és ezért ellenőrző intézményeket alapítottak, s az illegális tevékenységek ellenőrzése teljesen diszfunkcionálisan működött. Ennek eredményeképpen a bíróság elvesztette függetlenségét, megalkotva egy gyámkodó politikai pártot. Ugyanúgy, ahogy régen  a katonai gyámkodás ellen léptünk fel, most egy politikai párt gyámkodása ellen lépünk fel. És ezért neveznek bennünket árulónak.

     

    Kérdés: Merre tart ma Törökország?

    A Török Köztársaság az utóbbi időben azt a benyomást kelti, hogy többé már nem alkotmányos demokrácia. Inkább egy egypárti állammá vált; pontosabban egy egy-emberes állammá. Törökország ma egy belső polarizáción megy keresztül és elveszti nemzetközi hírnevét. Törökország magára marad. Az országom jelenlegi helyzete teljesen elszomorít.

    Kérdés: Erdogan azt mondja, hogy vallásos fiatalságot akar nevelni. Maga nem ugyanezt akarja?

    Az állam célja nem lehet vallásos fiatalok nevelése, hiszen a vallási szabadság alapvető emberi jog. Az állam felelőssége egy olyan környezet megteremtése, ahol minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a hitét, bármi legyen is az.  

    Erdogantól olyan törvények elfogadtatását várták, amelyek megvédik és támogatják ezt a szabadságot. Ez akár megvalósult, akár nem, mindenképpen vita tárgyát képezi. Ha egy olyan vallásos generációra gondol, amelyiknek fogalma sincs a saját vallásáról, akkor a válaszom egyértelmű nem.   

     

    Kérdés: Nemrég Isis ellenes nyilatkozatokat tett öt főbb amerikai újságban. Milyen veszélyes az Isis?

    Az iszlám történetében mindig is felbukkantak radikális csoportok. Tulajdonképpen ezek a csoportok elnyomtak más közösségeket, emberek gyilkoltak és ezáltal elárulták a vallásukat. Néhány éve ott volt az Al-Qaida. Most az Isis; már csak erre volt szükségünk! Az Isis bemocskolja az iszlámot. Amit ők csinálnak az egyszerű barbárság. A helyzet rettenetes és félelmet keltő.  

    Sajnos az iszlám világ nem tett egyértelmű lépést a kérdésben, bele értve Mekka, Medina, Egyiptom és Törökország iszlám tudósait.

    Kérdés: Nagyobb tiltakozást várt?

    Sajnálatosan még nem láttam nagyobb tüntetéseket. Továbbá állítólag az Isist fegyverekkel támogatja számos ország. Ha mindez igaz, a világbéke és az iszlám jövője veszélyben van.

    Kérdés: Az Isis harcosok muszlimok?

    Tömegpszichózis szedi áldozatait. Európában ez jól ismert jelenség. Emberek olyan mozgalmakat követtek, amelyek mészárlásokért voltak felelősek. Az Isis tagjai olyan tudatlan emberek, akik nem ismerik még a saját vallásukat sem. Egy “szent háborút” hoztak létre, ami az őrület rendszere.

    Kérdés: Hogyan lehet az európai fiatalokat megvédeni ettől az őrülettől?

    Habár ez ellentmond a szabadság eszményével a nyugati világban, de jobban kellene irányítanunk a fiatalokat. Még képzettebbeknek kellene lenniük. Azoknak az országoknak a felelősségét, ahonnan ezek a fiatalok jönnek, nem kellene elfelejteni.


    Kérdés: Mit javasol a török politikusoknak ebben a témában?

    Nem tudok nekik semmit sem javasolni. Nem hallgatnának rám. Ragyogó elmék vannak ott, akik mindent tudnak.

    Kérdés: Mit gondol Erdogan palotájáról?

    Minden államnak szüksége van rangos épületekre. Akárhogyis, egy ezer szobás új épület felhúzása helyett a már meglévőeket is felújíthatták volna. Az Oszmán Birodalom legpompásabb palotái a hanyatlás időszakában épültek. Manapság számos államfő végzi a munkáját szerény épületekben. Tulajdonképpen épp ezért ártott ez a nagyszerű épület Törökország hírnevének. A török emberek 60%-a pazarlásként tekint az épületre. Vallási értelemben ez “haram” (bűnös és tiltott).

    Kérdés: Erdogan azzal vádolja a mozgalmát, hogy beszivárog az igazságszolgáltatásba és a rendőrségi ügyekbe.

    Egy állampolgár nem szivároghat be az országa intézményeibe, hanem szolgálja azokat. Aki megfelelő végzettséggel rendelkezik, az közalkalmazottá válhat. A jelenlegi politikai gyakorlatra jellemzp, hogy stigmatizálja a Hizmet szimpatizánsokat. Ártalmas elemként tekintenek rájuk, s ez nem más, mint boszorkányüldözés.     

    Kérdés: Hivatalnokok ezreit helyezték át, illetve bocsátották el. Hány volt közülük Hizmet tag?

    A mozgalom tagjainak tizedét sem ismerem. Hamarosan rájönnek majd, hogy az elbocsátott ügyészek, rendőrök és tanárok nagy részének semmi köze a Hizmet mozgalomhoz. Lehetséges, hogy két dolog miatt csinálják ezt. Egy részt fenyegetésként akarnak minket beállítani. Más részt meg akarnak szabadulni azoktól, akik távol tartják magukat az AKP párttól. Legutóbb az AKP egyik tagja is beismerte ezt a stratégiát.    
     

    Kérdés: Tisztviselők korrupciós vádakat hoztak fel több miniszter és üzletember fia ellen. Mit gondol ezekről a vádakról?

    Eddig még senkinek sem sikerült elejét venni ezeknek a vádaknak, hiszen a bírói kivizsgálások kisiklottak. Ha mindez egy nyugati országkban történt volna meg, a kormány lemondott volna. Ankara olyan messzire ment, hogy nemzetközi összeesküvést lát az egész mögött, ami egy jellemző stratégia a tekintélyelvű rendszerekben.

    Kérdés: A Hizmet mozgalom meggyengült?

    Csakugyan egyértelmű, hogy az állami irányítású médiának sikerült elhomályosítania a Hizmet összképét. Azok az emberek, akik a mi iskoláinkba küldik a gyerekeiket és támogatnak minket, bizony félnek. De egy nap ezek a hazugságok és a propaganda majd azok ellen fordulnak, akik létrehozták.

    Kérdés: A kormány az iskolái bezárását tervezi Törökországban.

    Ezek az iskolák sok dicséretet és díjat kaptak. Ha Törökország jogállam, akkor ezekkel az iskolákkal semmi sem történhet, máskülönben Törökország vesztes ország lesz.

     

    Kérdés: Közép- Ázsiában már bezártak néhány Gülen Iskolát. A török kormány felelős érte?

    A török kormány meg próbál ellenünk érvelni minden országban. A volt Szovjet Unió országaiban azt terjesztik, hogy amerikai kémek vagyunk, Amerikában azt, hogy vallási fundamentalisták, míg az iszlám országokban azt állítják, hogy elcsábítjuk a vallástól a gyerekeket. Ily módon Törökország a barátság hídait bontja le és árt a nemzetközi helyzetének is. Így a török paranoiát külföldre szállítják. 

      

    Kérdés: Egy volt amerikai nagykövet egyszer Törökország második legbefolyásosabb emberének nevezte magát. Ön hogy látja saját magát?

    Kerülni igyekszem az efféle jogosultságokat. Aki csak egy kicsit is ismer engem, az igazolhatja, hogy nem akarok sem ismert, sem híres lenni. Soha sem próbáltam szellemi vagy anyagi javakra szert tenni ismertség által. Az eddigi 76 évem is ezt bizonyítja. Ha van figyelemre méltó siker, amit a mozgalom elért, az mindeféleképpen a résztvevők sikere.

     

    Kérdés: Fethullah Gülen után is tovább fog élni a mozgalom?

    Olyan emberek is támogatják ezt a mozgalmat, akik nem feltétlenül osztják a világnézetemet. A nézetünk mindig is univerzális értékeket képviselt. Az afrikai iskolákat és kórházakat olyan Afrikában élő emberek finanszírozták, akikkel még nem találkoztam. Ők olyan emberek voltak, akiktől nem is vártunk alapvetően semmit. Minden éjszaka úgy fekszem le, hogy nem tudom, reggel vajon felkelek-e. A mozgalom jövőjével kapcsolatban azonban, semmilyen kétségem nincs.


    Kérdés: Fontolgatja a visszatérést Törökországba?

    Nagyon hiányzik az országom. Érzelmes embernek tartom magam. Van családom és barátaim. A testvérem nemrég elhunyt és nem tudtam elmenni a temetésére. Életem 60 évét Törökországban töltöttem. Nagyon kötődöm helyekhez és tárgyakhoz is; a faluhoz, ahol születtem, az édesapám és nagyszüleim sírjához, a környékhez Izmirben, ahol néhány évig éltem, az ottani könyvtár könyveihez...sokat gondolok ezekre a dolgokra és nehezen tudom visszatartani a könnyeimet, amikor eszembe jutnak. Ha ma visszatérnék Törökországba, az ország legmagasabb szintjein dolgozók becsmérelnék mindezt.


    Kérdés: El tud képzelni Erdogannal egy egyezséget?

    Nem mi kezdtük a harcot, épp ezért nekik kellene meg tenniük az első lépést az egyezség felé. Ha Erdogan egy nap beismeri, hogy minden, amit a gyűlésein és találkozóin a mozgalomról mondott, csupán hazugság és rágalmazás, akkor elégedett leszek. [Gülen később megjegyezte, hogy “feltéve, hogy engedélyeznek egy független bírósági eljárást a korrupciós vádakkal kapcsolatban]

     

    Kérdés: Mi az, ami boldoggá teszi manapság a nehézségek ellenére?

    Soha sem voltam sokáig  boldog. Minden egyes katonai puccs után zaklattak. Amit ma tapasztalok, az még ettől is rosszabb. De mégis a napos oldalon “a szén és gyémánt szét vannak választva” (török mondás). A világ már felismeri ennek a mozgalomnak a lényegét.



    Kérdés: Mit gondol Erdogan állításáról, miszerint a muszlimok már Kolombusz előtt felfedezték Amerikát?

    A kutatók és tudósok dolga ezt megvizsgálni. Vannak emberek, akik kétségbe vonják Einsteint és Edisont is. Ők a mellett érvelnek, hogy a muszlimok már az ötödik században tudtak mindezekről. Nem helyes azt mondani, hogy “ csakis muszlimok vihettek véghez adott dolgot”.

    © 2017 fethullahgulen.hu