Riport - Március 28 - La Repubblica (Italy)

    Ha tudnám, hogy a halálom megoldaná a törökországi problémákat, akkor minden nap akár ezerszer is meghalnék

    2014.03.28 – La Repubblica - Olaszország

    - Ön hosszú évek óta az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben van. Miért?

    Az egészségem szempontjából az itteni környezetet sokkal nyugodtabbnak találom. Attól félek, hogy ha visszatérnék Törökországba, azzal bizonyos körök visszaélnének, s kihasználva az alkalmat az országban uralkodó egyébként is feszült légkört továbbéleznék. A február 28-as ún. „posztmodern puccs” időszakában a médiában megjelenő személyemet ért rágalmakat és befeketítéseket követően, az akkori katonai vezetés nyomása alatt álló igazságszolgáltatás alkalmazottai  révén,  hogy úgy mondjam jogi zaklatásnak voltam kitéve. Végül is jogi úton bebizonyosodott, hogy ezeknek a vádaknak nem volt alapjuk. Manapság sajnos a média részéről ismét zajlik egyfajta rágalmazási hadjárat, amiben változatos módszerekkel próbálják a nevemet bemocskolni. Ilyen körülmények között orvosaim tanácsait is megfogadván a maradást választottam.

    Ha tudnám, hogy a halálom megoldaná a törökországi problémákat, akkor minden nap akár ezerszer is meghalnék. Azonban a törökországi békés állapotok rosszakaróinak hazatértemmel támadási lehetőséget kínálnék, így honvágyamat magamba temetve inkább itt maradok az Egyesült Államokban.

     

    Tartózkodni kell mindenféle megosztó viselkedéstől és fohászkodni kell

     - Gondolom, folyamatosan követi a törökországi fejleményeket. Hogyan értékeli országának jelenét, amely ilyen erős társadalmi feszültséget él át?

    Néhány médium az emberek félretájékoztatásával osztja meg a társadalmat. Bizonyos pozíciókban lévő embereknek jobban kell figyelniük a nyilatkozataikra. Törökország korábban sok fájdalmat és keserűséget élt át. Az utcán a fiatalok ellenségekként támadtak egymásra. Sebesülések és gyilkosságok követték egymást. A különféle politikai ideológiákat magukévá tevő csoportok ellenségnek tekintették egymást. A jobboldali a baloldalit, a török a kurdot, az alevi a szunnitát, a vallásos a nem vallásost kiáltotta ki ellenségként.

    Az utóbbi években kiharcolt demokratikus vívmányok és a békés fejlődés megvédése érdekében az ország vezetőire nagy feladat hárul, de azt nem tudom, hogy ők ennek mennyire vannak tudatában. Soha nem vesztettem el a reményt abban, hogy Isten akaratával felülemelkedhetünk ezeken a kihívásokon, ám mindennek meg van a maga ideje. Mindeközben azonban ránk az a feladat hárul, hogy imádságainkban az Úrhoz könyörögjünk, s tartózkodjunk a növekvő széthúzástól. A támadásokra és szitkozódásokra passzívan kell reagálni és nem szabad beleállni a problémákba.

     

    Mindenki által közismert tény, hogy az állam vezetői, milyen nagyra értékelték a hizmet tevékenységét

     - A legutóbbi időkben Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök név nélkül, néha pedig közvetlen módon, mintha Önt támadta volna. Azt állította, hogy létezik „egy szervezet, mely létrehozta a félelem birodalmát” és szembemegy a jogszabályokkal és a karhatalommal. Egy a török nagyköveteknek Ankarában tartott gyűlésen pedig ezt a szervezetet azzal vádolta, hogy annak támogatói a decemberben kirobbant korrupciós botránnyal tulajdonképpen egy puccskísérletet próbáltak leplezni. Szerinte a cél „nem egy párt vagy kormány, hanem egy ország, annak haszna, annak nemzeti intézményei és nemzeti politikája. A cél Törökország, és annak mind a 76 millió lakosa.” Még azt is hozzátette: „[a háttérhatalom] ezen erőfeszítéseit csak árulásként magyarázhatjuk.” Ön ezekre a kirohanásokra hogyan reagál?

    Az az igazság, hogy ezeket a kirohanásokat én is nehezen értem meg. Mindenki számára közismert, hogy a hizmet Törökországnak és az egész emberiségnek tett szolgálatait milyen nagyra becsülték az államigazgatás legmagasabb köreiben fontos pozíciókat betöltő emberek, köztük a tisztelt miniszterelnök úr is. Ez az elismerés és nagyrabecsülés több mint tíz éven tartott, majd egy hirtelen pálfordulással alaptalan vádakkal támadtak meg most minket, s ezzel legfőbbképpen saját nyilatkozataikkal kerültek ellentmondásba. Az, hogy a kérdést egyes körökben a korrupció helyett belpolitikai harcként aposztrofálják, az valószínűleg bizonyos körök érdekeit szolgálja. Ezzel az egésznek a jogi vonatkozásait mellőzik, és pusztán politikai üggyé degradálják. Igaz, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, azonban a társadalom minden rétege meg van győződve a korrupció tényéről. Ezt megerősítik a sajtóban megjelenő bizonyítékok, s a lemondó képviselők és miniszterek nyilatkozatai is.

     

     Paranoiára utaló jelek

    A demokratikus államokban is történnek ilyesfajta korrupciós ügyek, ám ott annak kivizsgálását nem tekintik árulásnak vagy puccskísérletnek. Ha vannak felelősök, azok kilétét jogi úton állapítják meg, s a bíróság szabja ki büntetésüket, a kormányzás pedig folytatódik tovább. Törökország azonban sokkal inkább az egypártrendszerű vagy az egyszemélyi hatalommal irányított országokhoz hasonlít. Így bizonyíték nélkül puccsként értelmezni a korrupciós ügyek kivizsgálását csak paranoiával magyarázható.

     

    Nincs más célunk  Isten megelégedésén kívül

     - Megmagyarázná a mozgalmuk alapvető céljait? Milyen célkitűzéseik vannak társadalmi, vallási és politikai téren? Illetve hogyan látja a kiutat ebből a jelenlegi krízisből?

    Azért, hogy az előbbiekhez hasonló problémákat az emberek humánus módon közelíthessék meg, illetve megtalálják a megoldást, mi az oktatási tevékenység fontosságát hangsúlyozzuk. Kollégiumokat, iskolákat, egyetemi előkészítő központokat és olvasóköröket alapítottunk. Barátainkat sok országban az emberek és a vezetők is tárt karokkal fogadták. Emellett a humanitárius segítségnyújtás, az egészségügyi szolgáltatások és a vallás-, illetve kultúraközi párbeszéd területén is komoly tevékenységet fejtünk ki.

    Ezekből következően célunk közösen előrehaladni egy békés világ felé, ahol mindenki tiszteletben tartja mások emberi mivoltát származástól függetlenül. Hisszük azt, hogy ezzel a törekvéssel elnyerjük Isten megelégedését. Ezen kívül más célunk nincs. A politikával való kapcsolatunk abból áll, hogy bizonyos értékek mellett szavaztunk, ám mostanáig egyik politikai párttal sem álltunk teljesen azonos platformon. Állampolgárokként az igazság és a jog, a demokratikus alapelvek, az örökérvényű emberi szabadságjogok tiszteletben tartásán kívül nincsen más elvárásunk. Soha nem akartuk a gazdasági vagy politikai hatalmat, nem mentünk bele semmilyen alkuba és nem kerestük senkinek a kegyét. A jelenlegi válsággal kapcsolatban, ahogyan azt fentebb is említettem, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, de a korrupciós vádak kivizsgálása még mindig tart. Az állam viszont minden erejével nekimegy az ebben az ügyben csupán a munkájukat végző ügyészeknek és rendőröknek. Ezzel párhuzamosan egy hatalmas közösséget a média révén próbálnak befeketíteni. Egyes kijelentések szerint az igazságszolgáltatás menetét próbálják a „gyámságuk” alá venni. Mindenesetre a megoldás az igazságszolgáltatásba vetett bizalmunkban kell hogy legye n, illetve az Európai Unióban való tagjelölt státuszunkból adódó kritériumok szerinti demokratikus alapelvek tiszteletében.

     

    Mi nem változtattunk az álláspontunkon

     - Hosszú éveken át tartó sikeres működés, valamint a katonaságnak a hatalomból való kiszorítását látva úgy tűnt, mintha önök az AKP-vel szövetségben lennének. Akkor a miniszterelnök most miért döntött úgy, hogy bezáratja az önök magániskoláit és egyetemi előkészítőit?

    A manapság vezető pozíciókban lévők is és korábban néhány politikai párt is elvi alapon támogatást kapott. Ez olyan támogatás volt, amely a szavazás idején nyilvánult csak meg. Ha tehát ezt szövetségnek nevezzük, akkor az ennyi volt, azonban nekünk sosem voltak politikai elvárásaink. Ha valamit hibának láttunk, akkor azt mindig kritizáltuk. Mi nem változtattunk az álláspontunkon, így az ön kérdésének címzettje leginkább a tisztelt miniszterelnök úr lehet.

     

    Támogattuk Törökország Uniós tagságát

     - Törökország Európában … Ankara és az EU integrációs folyamata lelassulni látszik. Ebben a kérdésben mi az önök álláspontja?

    Törökország EU-s törekvései az állami politika szférájába tartoznak, s egy olyan ügy, melyben társadalmi egyetértés mutatkozik. Ezt a folyamatot mi is támogattuk. Azt, hogy ennek mind Törökország, mind pedig az EU részéről előnyei és hátrányai is vannak, már évekkel ezelőtt kifejtettem. Álláspontunk azonban nem változott.

     

    Nem találkoztam Ferenc pápával, de a párbeszédre nyitott egy személyiség…

     - 1998-ban a Vatikánban találkozott II. János Pál pápával. Voltak más találkozói a Vatikánnal? Hogyan értékeli Ferenc pápává választását és a meghirdetett reformjait?

    A mi szemszögünkből a dialógus azért fontos, hogy a találkozás során az egymással kapcsolatos téves meggyőződéseket és feltevéseket eloszlassuk. Ferenc pápával még nem volt ilyen találkozóm, de a világon nagyra értékelik benne, hogy nyitott a párbeszédre.

     

     

     

     

    © 2017 fethullahgulen.hu