Washington Post SAYLORSBURG

    77 éves, törékeny, és Pennsylvaniában él. Törökország azt mondja, egy puccs értelmi szerzője.

    Washington Post – 2016 Augusztus 3

    SAYLORSBURG, Pa. — A kabócák hangját leszámítva csendes hétköznapi este volt a Poconosban, a vidéki Pennsylvania erdős dombjai között. A félreeső házban, ahol az erőszakmentességről, a toleranciáról és az oktatás értékéről prédikál, Fethullah Gülen egy világos szobában ült, és édességet nyújtott a gyermekeknek.

    Miközben fél világ választja el szülőföldjétől, Törökországtól, a világszerte követőkkel rendelkező 77-éves muszlim vallási személyiséget az a vád éri, hogy ő vezényelte le a július 15-i véres puccskísérletet, amely több mint 200 halálos áldozattal járt, az USA egyik legfontosabb NATO-szövetségese pedig káoszba süllyedt.

    Gülen sok követője és csodálója visszautasította az általa is tagadott vádat, amelyet a paranoiás török kormányzat fantazmagóriájának tartanak, és Recep Tayyip Erdogan elnök kísérletének, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon korábbi szövetségesétől, akinek népszerűsége zavarja egyre autokratikusabb uralmát.

    A kritikusok szerint Gülen bűnös vezetője egy olyan - a török kormány jogásza, Robert Amsterdam szavaival élve - szektának, amelyik át akarja venni az uralmat Törökországban. Azzal vádolják, hogy az egyetemek, kórházak, jótékonysági intézmények, üzleti szervezetek, hírportálok és iskolák - több mint 1000 van belőlük a világ 150 országában - amelyek felett, mondják, ő elnököl, frontot képeznek, hogy terjesszék azt, amit Erdogan egy „deviáns vallási ideológiának” nevez.

    A puccskísérlet óta a török kormány több mint 10 000 embert letartóztatott, és közel hetvenezret elbocsátott munkahelyéről. Létrehoztak egy forródrótot, ahol az emberek bejelentést tehetnek, ha valakiről azt gyanítják, hogy gülenista.

    [A puccsot követő megtorlások növelik az USA Törökországgal kapcsolatos aggodalmait]

    Török hivatalnokok azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy menedéket nyújt Gülennek, és hogy feltételezhetően az USA is részese a kudarcot vallott puccsnak. Az ankarai kormány mind jogi szempontból, mind a lojalitásra és tiszteletre apellálva kérte Gülen kiadatását.

    Az Igazságügyi Minisztérium csapata megvizsgálta a hivatalnokok beszámolói szerint 85 doboznyi bizonyítékot, amelyek Törökország szerint leírják, hogyan hatoltak be a gülenisták a török társadalom minden szegmensébe, beleértve az igazságszolgáltatást és rendőrséget, valamint azokat a katonai klikkeket, amelyek a puccskísérletet végrehajtották, és bizonyítják Gülen szerepét az összeesküvés értelmi szerzőjeként.

    Törökország Gülen kiadatását bizalmi kérdésnek tekinti egy NATO-tag, és az Iszlám Állam ellen vívott harcban az egyik legfontosabb partner iránt. „Az isten szerelmére, egy olyan országról van szó, amely a hatvanas évek óta az Egyesült Államok lojális szövetségese” mondta Serdar Kilic, Törökország amerikai nagykövete egy interjúban. „Fenntartás nélkül támogatniuk kellene Törökországot.

    „Képzelje el, hogy tábornokok egy csoportja úgy döntene, Obama nem megfelelően lép fel Szíriában, vagy Európában, vagy bárhol” - mondta, „és parancsot adna a légierőnek, hogy bombázza a Kongresszust, megparancsolná, hogy civilekre lőjenek, túszul ejtené a főparancsnokot, és 15 percen múlna, hogy nem rabolja el vagy gyilkolja meg az elnököt - ami mind megtörtént a puccskísérlet során.” „Mi lenne az USA azonnali reakciója?” - kérdezte Kilic.

    Törökország legalábbis jóhiszeműséget érdemelne az USA kormányától.

    Az Egyesült Államok, amely évekig azon volt, hogy Gülent hazaküldje, amikor 1999-ben turistaként érkezett ide, és mielőtt egy bíróság zöld kártyát biztosított neki, azt mondja, itt jogi folyamatról van szó, amiben a politika- és a szövetségek - nem játszanak szerepet.

    „Erdogan elnök úr és Törökország szilárdan meg van győződve róla, hogy Gülen úr, aki Pennsylvaniában él, és aki az Egyesült Államok törvényes lakosa, valamilyen módon egyes ilyen törekvések mögött áll” mondta Obama elnök a puccskísérlet után egy héttel.

    „Nálunk, itt az Egyesült Államokban megvan a folyamata annak, hogy kezeljük az idegen kormányok által benyújtott kiadatási kérelmeket” - mondta Obama. „Ezt egyezmények határozzák meg, törvények határozzák meg, nem egy olyan döntés, amit én meghozok, hanem az Igazságügyi Minisztériumunk és nyomozók és bíróságok hozzák meg az adminisztrációmmal együtt, egy nagyon jól kialakított és jól bevált folyamat során.”

    Gülen tagadja a részvételét. „Ha akárcsak ezeknek a vádaknak egy tizede is helytálló... vigyenek el, akasszanak fel” - mondta Fareed Zakariának a CNN-ben vasárnap.

     

    Egy kiterjedt hálózat

    Gülent, egy török kisvárosi imám fiát milliók tisztelik a világon, noha csak kevés amerikai hallott róla. 2008-ban a Foreign Policy magazin és a Prospect, egy brit publikáció egyaránt a világ vezető közszereplőjének szavazta meg.

    Amerikai hálózata - amelyhez szervezete szerint csak lazán kötődik tanításai által - mintegy 160 iskolát tartalmaz, amelyek többsége állami támogatású alternatív iskola. A Gülenhez kötődő török amerikai civil és üzleti szervezetek össznemzeti szövetsége hatékony versenytársa a török kormányhoz köthető hasonló nevű csoportosulásoknak.

    Amit világszerte Hizmet - „szolgálat” törökül - mozgalomként ismernek - már gyökeret vert itt, mire Gülen 1999-ben megérkezett, és egy korábbi nyári tábort átalakított azzá, amit ma Golden Generation Worship & Retreat Center (Arany Generáció Vallási és Lelkigyakorlati Központ) néven ismerünk.

    Itt a mozgalom lemásolta annak a mintának az elemeit, amelyeket Törökországban, Közép-Ázsia országaiban, és rajtuk is túl létrehozott. Először volt a Concept Schools, egy alternatív iskolahálózat, amelyet Clevelandben nyitott 1999-ben, majd a Harmony Public Charter Schools, amely 2000-ben indult Texasban. Ma 160 Gülen-szellemiségű iskola működik legalább 20 államban.

    Sokuk igen magas teljesítményt mutat. A texasi Harmony 30 millió dolláros támogatást nyert az Obama adminisztrációtól a Race to the Top (Száguldás a csúcsra) versenyen.

    Néhány iskolának azonban gondjai is akadtak. Oklahomában az állami számvevők pénzügyi és pályázati visszaélések bizonyítékára bukkantak a Dove iskolahálózatban. Georgiában az állami hatóságok 2014-ben két Gülen-szellemiségű iskolát bezártak, miután egy vizsgálat kimutatta, hogy megsértették a szerződéskötés szabályait, és kötvényeikkel kapcsolatos kötelezettségeiket nem tudták teljesíteni. 2013-ban a Loudoun megyei iskolatanács Virginiában tantervi, vezetési és költségvetési problémákra, valamint a közösségi támogatás hiányára hivatkozva tagadta meg az iskolaalapítást.

    A legtöbb, vallást nem tanító alternatív iskola minden formális kapcsolatot tagad a Gülen mozgalommal. („Nincs kapcsolatunk semmiféle vallási mozgalommal” - olvasható a Harmony weboldalán.)

    De mind ugyanazokkal a megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek: Törökök nyitották, a matematikára, a tudományra és a technológiára helyezik a hangsúlyt, Gülen oktatásról vallott nézeteinek megfelelően. Sokuk azonos terminológiával határozza meg küldetését kézikönyveiben és kínál lehetőséget a török nyelv és kultúra tanulmányozására.

     

    Ez az az ember, akit Törökország a bukott puccsra való felbujtással vádol.

    Fethullah Gülen muszlim tudós és vallási személyiség. 1999-ben hagyta el Törökországot, és vonult önkéntes száműzetésbe Pennsylvaniában. Ezt az embert vádolja Törökország a bukott puccsra való felbujtással. (Claritza Jimenez, Jason Aldag/The Washington Post)

    Fethullah Gülen muszlim tudós és vallási személyiség. 1999-ben hagyta el Törökországot, és vonult önkéntes száműzetésbe Pennsylvaniában. (Claritza Jimenez,Jason Aldag/The Washington Post)

    A Hizmet-hálózat más elemei országszerte konferenciáknak és vacsoráknak otthont adva gondosan ápolják a politikai befolyást. Ezek némelyikét a Rumi Forum támogatja, amelyet 1999-ben azzal a céllal nyitottak meg, hogy „elősegítse a vallás- és kultúraközi párbeszédet”. Hasonló küldetést szolgálnak más, magukat Gülen-szellemiségűnek valló szervezetek, mint a kaliforniai San Fernando Valley-ben 2003-ban megnyitott Pacific Institute, és a 2004-ben Chicagóban létrehozott Niagara Foundation.

    Néhányat a Hizmet new yorki ernyőszervezete, az Alliance for Shared Values (Közös értékek szövetsége) felügyel, amely megkönnyíti az eljutást Gülenhez és menedékéhez. Gülen a csoportok egy részének „tiszteletbeli elnöke”, és szavait weboldalaik szerint lelkesítésképpen idézik.

    Tagjaik állami és fehér házi vacsorákon vesznek részt, és konferenciákra és ünnepségekre látnak vendégül állami hivatalnokokat. A Turkic American Alliance, az Alliance for Shared Values-szal is kapcsolatban álló helyi török csoportok ernyőszervezete, vezető amerikai személyiségek érdeklődését is felkelti - köztük Bill Clinton korábbi elnökét, aki videón szólalt fel a 2008-as rendezvényen.

    Az utóbbi években Gülenhez köthető egyének és szervezetek több tízezer dollárral támogattak politikai kampányokat, például Hillary Clinton demokrata elnökjelölt, John A. Boehner (Rep. - Ohio) korábbi házelnök, Rick Perry (Rep.) korábbi texasi kormányzó és elnökjelölt és Mitch McConnell (Rep.-Ky) szenátusi többségi szóvivő és mások javára, amit a szövetségi irattár adatai alátámasztanak.

    2007 óta több mint egy tucat, a Gülen-féle mozgalomhoz köthető szervezet 289 kongresszusi látogatást - a Törökországba irányuló kongresszusi látogatások közel felét - támogatott ez alatt az idő alatt, a Washington Post irattárának vizsgálata szerint.

    A transzparencia hiánya a különböző gülenista szervezetek működésében - ahol sok résztvevő neve a szövetségi adatok között nem szerepel, és adományaik forrása ismeretlen - gyanút ébresztett.

    [Graphic: How the Turkish government regained control]

    Mint arról amerikai hivatalnokok anonimitásuk biztosítása ellenében beszámoltak, az FBI több, részben már befejezett, részben ma is folyamatban lévő vizsgálatot indított pénzügyi visszaélések ügyében egy sor Gülen-féle intézményben egyes iskoláktól üzleti szövetségekig. Vádemelésre egyetlen esetben sem került sor.

    Az USA Today egy vizsgálata azt tapasztalta, hogy néhány gülenista csoport, amely nonprofitként azonosította magát a kongresszusi utazások finanszírozása céljából, soha nem volt bejegyezve nonprofit szervezetként az IRS-nél (amerikai adóhatóság), vagy hibásan adta meg költségeit az adóbevallási nyomtatványon.

    Emre Celik, a Rumi Forum elnöke, ahol Gülen a tiszteletbeli elnök, azt mondta, a mozgalom túl laza ahhoz, hogy minden intézmény felett felügyeletet gyakoroljon, amely kiáll Gülen ideológiája mellett. „Minden  intézménynél van tanács, és ez a tanács felelős azért, amit tesznek, vagy nem tesznek” mondta Celik, amikor a visszaélésekről kérdezték.

    „Gülen” - folytatta - „nem visel semmilyen hivatalt vagy hivatalos címet. És napi feladataihoz, az íráson és beszéden túl, nem tartozik hozzá egyetlen államban egyetlen intézmény működtetése sem.”

    Mialatt Gülent csodálói azért dícsérik, hogy vallási türelemre szólít fel, korai beszédeiben, amelyeket az izraeli média hosszan idéz, antiszemitizmus és Izrael kritikája is felbukkan. 2013-ban egy a The Atlanticnak adott interjújában Gülen azt mondta, néhány szavát kiragadhatták kontextusából, de azt is elmondta, hogy a más vallásokra vonatkozó gondolkodásában is fejlődés ment végbe.

    Nem-muszlim akadémikusok, vallási vezetők és hivatalnokok sokasága tekintett Gülenre mint a béke és tolerancia hangjára a 2011. szeptember 11-i támadás másnapján. A gülenista szervezetek tanácsaiban és tanácsadó testületeiben evangélikus, katolikus, baptista és zsidó vallási vezetők is megtalálhatóak.

    „Ahogy az iszlám mozgalmak haladnak” - írta a múlt hónapban Graham Fuller, korábbi vezető CIA hivatalnok és a Nemzeti Hírszerzési Tanács alelnöke a Huffington Postban -, a Hizmetet magasra helyezném a racionális, mértéktartó, társadalmilag építő jellegű és nyitott gondolkodású szervezetek listáján. Ez nem egy szekta; pontosan a iszlám modernizációjának főáramába tartozik.”

    Fuller, aki átfogóan írt a Közel-Keletről, levélben kérte Gülen zöldkártya iránti kérelmének támogatását.

    David Tittensor, a török politika szakértője az ausztráliai Deakin Egyetemen, aki bőségesen írt Gülenről és mozgalmáról, úgy írta le őt, mint aki „közismerten erőszakmentes. Ez a következetes irányvonala.”

    Tittensor és más szakértők, köztük John Esposito, a Georgetown Egyetem iszlám tudományokkal foglalkozó professzora állítása szerint valószínűtlen, hogy Gülen egy puccskísérletet tervelt volna ki.

    „Gülen évek óta száműzetésben, viszonylagos elszigeteltségben él, és egészségi állapota is rossz” - mondta Esposito, aki a Rumi Forum tanácsadó testületében ül.

    Esposito azt mondta, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy „kiábrándult török gülenisták” részt vehettek a puccskísérletben. De ha Gülen volt a kitervelő, a török kormánynak bizonyítékot kéne szolgáltatnia, hogy alátámassza kiadatási kérelmét.

    Kilic, a török nagykövet szerint ez a nézet azoknak a naiv következtetése, akik áldozatul estek Gülen kampányának, melyben egy békés nyugatias ... iszlám [vezetőjének] állítja be magát. Nyugati csodálói, mondta, nem látják az írásaiban és „zárt ajtó mögötti” videóiban megbúvó „sötét oldalt”.

     

     ‘Politikáról és hatalomról’

    A törökországi puccs az Egyesült Államok partjaihoz sodorta azt a politikai ármánykodást, amely két évtizede uralkodik az országban, hogy először Gülen és Erdogan politikai szövetségesként harcolnak a török hadsereg bebetonozott hatalma és erőszakos szekularizmusa ellen, majd végül egymás ellen fordulnak.

    Mialatt különböző utakon elismertséghez és hatalomhoz jutottak, Erdogan nyíltan a politika felé fordult, Gülen pedig egy tengeren túli bázisról kiindulva létrehozta oktatási és kulturális hálózatát, kevéssel ezelőtt, 2010-ben Erdogan nyilvánosan mondott köszönetet „barátainknak az óceán túlsó partján” alkotmányügyi harca győzelméért a szekuláris erők ellen. És a Hizmet vezetői elismerik, mozgalomszerte sokan sokáig hittek benne, hogy Erdogan az az ember, aki Törökország számára elhozza az életteli, virágzó demokráciát. 2011-ben Erdogan harmadik miniszterelnöki ciklusát kezdte az iszlám szellemiségű Igazság és Fejlődés Pártja élén, amelyet AKP néven ismerünk, és amelyet a gülenista támogatás segített sikerhez.

    Ezen a ponton azonban kezdett világossá válni, hogy a két ember, miután sikeresen félresöpörte közös ellenségeit, versenyhelyzetben találta magát.

    „Ez politikáról és hatalomról szólt”, sokkal inkább, mint ideológiáról, mondta Soner Cagaptay a washingtoni Közel-Kelet Intézet török kutatási programjának igazgatója. „Mindketten a saját képükre akarták formálni Törökországot, és többet megszerezni a gazdasági tortából.”

    2012-ben olyan hírek kaptak lábra, hogy gülenisták nem kapnak állami megrendeléseket - mondta Cagaptay. Erdogan bezáratta Gülen egyik legnagyobb törökországi vállalkozását, a „magoló’ iskolákat, amelyek felkészítették a török diákokat arra nemzeti tesztre, amely meghatározza, ki végezhet felsőfokú tanulmányokat.

    „Földalatti háborújuk 2013-ban vált nyílt háborúvá”, amikor a mozgalommal kapcsolatba hozott bírák korrupciós vádakat fogalmaztak meg Erdogan és a kormányzat más prominens személyiségei ellen - mondta Cagaptay.

    A növekvő ellenségeskedés és kormányzati vádaskodás ellenére a múlt hónapban, a puccskísérletet követően kérte Törökország először hivatalosan Gülen kiadatását.

    Az Erdogannal történt szakítás óta Gülen jelenléte ebben az országban a török gyanakvás forrása volt.

    Majdnem egy évtizeden keresztül azután, hogy turista vízummal megjelent, az Egyesült Államok bevándorlási hatósága időnként megpróbálta őt eltávolítani.

    Gülen 1999-ben azt követően érkezett, hogy az akkori szekuláris kormány leszámolt az iszlamista vezetőkkel. Mire szervezetének első elemei megszülettek, 2001-ben bevándorlói vízumot kapott mint „vallási dolgozó”. Tizennyolc hónappal később állandó tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be.

    Mielőtt kérelmét elbírálták volna, a kormányzat ismeretlen okokból visszavonta „vallási” vízumát. Gülen sikerrel fellebbezett ez ellen a döntés ellen, sőt 2006 végén ismét kérelmezte az állandó tartózkodási engedélyt, ez alkalommal mint egy „rendkívüli képességekkel bíró” személyek számára tervezett speciális program „oktatója” .

    2007 novemberében kérelmét elutasították. Gülen fellebbezett, amit ismét elutasítottak, de addigra már polgári pert indított azzal a váddal, hogy ügyét nem kezelték megfelelően.

    Az USA Ügyészi Hivatalának kelet-pennsylvaniai irodája több mint egy évig harcolt az ügyben, mondván, Gülen, aki soha nem végzett középiskolát, és soha nem tanított sehol, se nem oktató, se nem rendkívüli. Mozgalmának jellege, állítja a bírósági dokumentumokban a kormány, „elsősorban vallási és politikai, nem oktatási”.

    A Gülen „rendkívüli képességeire” bemutatott bizonyítékoknak, mondták, „semmi köze nincs az oktatáshoz. A sértett soha nem folytatott tudományos kutatást az oktatás területén. És amikor konferenciákon a saját munkájáról tanácskozik, azzal is önmagát és mozgalmát reklámozza, mert tudósoknak fizet, hogy tanulmányokat írjanak róla.”

    Gülen korábbi török és amerikai hivatalnokok támogató leveleit mutatta be, valamint több doboz iratot, számos könyvet és ajánlólevelet, amelyek néhány esetben ellentmondani látszanak a szervezet későbbi állításának, mely szerint nem vesz részt közvetlenül iskolahálózatának munkájában.

    2008 júliusában Gülen nyert. Nemcsak bemutatta kiválóságát és elismertségét az oktatás területén Stewart Dalzell bíró utasításának megfelelően, de tevékenysége „egyértelműen hasznos az Egyesült Államok számára ezekben különböző vallások hívei közti feszültségekkel terhes időkben.” Dalzell utasította a kormányt, hogy adja meg neki a zöldkártyát, és fizesse meg perköltségét.

    Az USA törökországi diplomatái is riadót fújtak. 2006 májusában az Egyesült Államok törökországi főkonzulja, Deborah K. Jones aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „növekvő arányban” folyamodnak amerikai vízumért török gülenisták.

    „Szinte egyformán kitérően nyilatkoznak utazásuk céljáról és Gülenhez való viszonyukról” - írta egy, a Külügyminisztériumnak és a hírszerző ügynökségeknek címzett diplomáciai táviratában. A hatoldalas távirat egyike annak a több százezer kiszivárgott amerikai diplomáciai kommunikációs anyagnak, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra 2011-ben.

    Egy 2009 decemberében kelt hosszadalmas táviratban James Jeffrey törökországi nagykövet leírja e csoport „homályos” természetét, azzal a politikailag motivált nyomással együtt, amelynek ki van téve. Aggodalmát fejezte ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokról, miközben támogatja a nem szekuláris Törökországot, az a kép él, hogy menedéket nyújt Gülennek.

    Ha megkérdezik - írta Jeffrey -, az amerikai hivatalnokoknak azt kell válaszolniuk, hogy a zöldkártyát egy szövetségi bíróság ítélte meg, és hogy „amerikai jelenlétét nem lehet úgy tekinteni, mint az USA Törökország-politikájának kifejeződése.”

    Követői Gülent „hocaefendi”-nek hívják - ami nagyjából a „tanár úr” török megfelelője. Magasztalják kiválóságát a török nyelvben, hogy milyen ékesszólóan magyarázza a muszlim szövegeket, milyen művészien használja a költészetet.

    Kiemelik nemes természetét. „Képes magával ragadni a hozzám hasonló embereket, akiket érdekel a tudomány, a művészet és az iszlám integrációja ... akik idegenkednek az erőszaktól ... akik az iszlám spirituálisan hozzáértő változatát keresik” - mondta Alp Aslandogan, az Alliance for Shared Values ügyvezető igazgatója, aki egy újságírót kalauzolt poconosi látogatása alatt.

    De Gülen több millió követője soha nem látja őt, kivéve videószerepléseit. Törékenyen, bedagadt szemével ritkán lép ki szerény lakásából, ahol egy ágy, egy íróasztal és egy futópad áll, vagy a közösségi központból, amely lakását körülveszi. A szobáján kívüli szalont a Boszporusz hosszú, hátulról megvilágított fényképe és egy isztambuli naplemente fotója díszíti. Állítólag egész Törökországból őriz talajmintákat.

    A riport elkészítésében Robert O’Harrow Jr., Steven Rich, Julie Tate, Anu Narayanswamy és Alice Crites működött közre.

     

    https://www.washingtonpost.com/national/hes-frail-77-and-lives-in-pennsylvania-turkey-says-hes-a-coup-mastermind/2016/08/03/6b1b2226-526f-11e6-bbf5-957ad17b4385_story.html

     

    © 2017 fethullahgulen.hu