Az oktatás igazi jelentése és értéke

    Írta: Fethullah Gülen on 2007. február 15

     

    A tanuláson és dicséretes életmódon keresztül történõ nevelés magasztos kötelezettség, ami az Isteni Név, Rabb megtestesítõje (Nevelõ és Fenntartó). Azzal, hogy eleget teszünk neki, kiérdemeljük az igaz emberség rangját, és hasznos tagjaivá válunk a társadalomnak.

    A tanuláson és dicséretes életmódon keresztül történõ nevelés magasztos kötelezettség, ami az Isteni Név, Rabb megtestesítõje (Nevelõ és Fenntartó). Azzal, hogy eleget teszünk neki, kiérdemeljük az igaz emberség rangját, és hasznos tagjaivá válunk a társadalomnak.

    Az oktatás elengedhetetlen mind a társadalmak, mind az egyének számára. Elõször is, emberségünk egyenesen arányos érzelmeink tisztaságával. Habár azok, akik tele vannak rossz érzéssel, és akiknek lelkét áthatja az egoizmus, emberi lényeknek látszanak, megkérdõjelezhetõ, hogy valóban azok-e. Majdnem mindenki sikeres lehet a testedzésben, ám kevesen tudják szellemüket és érzéseiket is nevelni. Másodsorban lehetséges egy közösséget fejleszteni azzal, hogy a feltörekvõ generációkat emberségessé tesszük, felemeljük, nem pedig háttérbe szorítjuk, megbélyegezzük õket. Hacsak nem csíráztatjuk ki a vallás, hagyomány és történelmi lelkiismeretesség magjait szerte az országban, a kipusztított rossz csírák helyébe új rossz elemek fognak nõni.

    Egy nemzet jövõje fiataljainak kezében van. Bárkinek, aki be akarja biztosítani a jövõjét, legalább annyi energiát kellene fordítania a gyereknevelésre, mint amennyit más ügyekre fordít. A nemzet, amely elhanyagolja a fiataljait, amely feladja és kiteszi õket külföldi kulturális hatásoknak, az identitását teszi kockára, valamint kulturális és politikai gyengeség tárgyává válik.

    A mai felnõtt generációnál megfigyelhetõ kicsapongások okai, csakúgy, mint jó néhány ügyintézõ hozzá nem értése és más, az egész nemzetet érintõ problémák gyökerei a huszonöt évvel ezelõtt uralkodó körülményekben és az akkori uralkodó elitben keresendõk. Hasonlóképpen azok, akik a mai fiatalok oktatásáért felelõsek, felelõsek lesznek azokért a bûnökért vagy erényekért, amelyek huszonöt év múlva jelentkeznek majd. Azok, akik egy nemzet jövõjét kívánják megjósolni, pontosan megtehetik ezt azáltal, hogy teljesen felmérik a fiataljainak nyújtott oktatását és nevelését. Az „igazi” élet csak a tudáson keresztül érhetõ el. Ezért azok, akik elhanyagolják a tanulást és tanítást, már életükben halottnak tekinthetõk, mert azért teremtettek bennünket, hogy tanuljunk, és másoknak is közöljük azt, amit megtanultunk.

    A jó döntések azon múlnak, hogy képesek vagyunk-e józan gondolatokra, rendelkezünk-e józan, tiszta elmével. A tudomány és a tudás megvilágítja és fejleszti a tudatot. Ezért az elme, amit megfosztanak a tudománytól és tudástól, nem képes helyes döntések meghozatalára, mindig ki van téve a csalódásnak és a félrevezetésnek.

    Csak akkor lehetünk teljesen emberiek, hogyha tanulunk, tanítunk és ösztönzünk másokat. Nehéz azokat igazán emberinek tekinteni, akik tudatlanok és nincs meg bennük a tanulás iránti vágy. Azon tanult emberek igaz emberi jellege is megkérdõjelezhetõ, akik nem frissítik és alakítják folyamatosan tudásukat, hogy mások számára például szolgáljanak. Az a státusz vagy érdem, amelyre a tudás vagy tudomány révén tesznek szert, magasabb szintû és idõt állóbb, mint amit más eszközökkel szereznek meg.

    Adott tehát a tanulás és a tanítás óriási fontossága, most pedig meg kell határoznunk, hogy mit is jelent tanulni, tanítva lenni, hol és hogyan tegyük. Habár a tudás önmagában hatalom és érték, a tanulás célja az, hogy a megszerzett tudásunk vezessen minket az életben és megvilágítsa az emberi fejlõdéshez vezetõ utat. Ennél fogva bármilyen tudás, amit valaki nem fordít saját hasznára, teher a hordozójának, és az a tudomány, amely nem repíti az embert nemes célok felé, csalódás.

    Azonban a tudás, amit egy helyes cél érdekében sajátít el, áldások kimeríthetetlen forrása a tanuló számára. Azokat, akik ilyen forrás birtokosai, mindig keresik az emberek, mint egy friss vízforrást, és õk a jóhoz vezetik el az embereket. Az a tudás, amely üres elméletekre és felszínes tudásszeletekre korlátozódik, amely az elmékben gyanút kelt és elsötétíti a szíveket, csak egy szeméthalom, ami körül kétségbeesett és zavarodott lelkek botorkálnak. Ezért a tudománynak és a tudásnak arra kell törekednie, hogy felfedje az emberiség természetét és a teremtés titkait. Bármilyen tudás, még a tudományos tudás is csak akkor igaz, ha megvilágítja az emberi természet titkait és a lét sötét, ismeretlen területeit.

    Minden egyén jövõje szorosan összefügg azokkal a benyomásokkal és hatásokkal, amelyek gyerekkora és fiatalsága alatt érik. Ha a gyerekek és fiatal emberek olyan légkörben nevelkednek fel, ahol lelkesedésüket magasabb rendû érzésekkel ösztönzik, elméjük élénk lesz és jó erkölcsöket és erényeket fognak csillogtatni.

    Habár alapvetõen fontos, hogy a lányokat úgy neveljék fel, hogy gyengédek és finomak legyenek, mint a virágok, valamint a gyerekek szelíd és ragaszkodó nevelõi, hasonló figyelmet kell szentelni annak is, hogy az igazság hajlíthatatlan védelmezõi váljanak belõlük. Másképpen szegény és tehetetlen lényekké alakítjuk õket a finomság és szelídség kedvéért. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nõstény oroszlánok is oroszlánok.

     

    © 2017 fethullahgulen.hu